Az üzleti titok és a hozzá közel álló védett ismeret (know-how) fogalmát, a hozzá fűződő jogi érdek érvényesítésének feltételeit és a megsértésük esetén a szankciókat eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tartalmazta. Ezt a kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.
A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kikötésre kerülnek. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is – írja az RSM blogja.
Az egészségügyi okból munkavégzésre nem képes munkavállalók ügyében hozott döntő fordulatot a Kúria határozata. A testület elvi határozatával az egészségügyi okból munkavégzésre alkalmatlan munkavállalók javára döntött a távolléti díj kifizetésével kapcsolatban – írja az RSM blogja.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-én lép hatályba. A gazdasági társaságokról szóló törvény és a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket érintő új szabályokat foglalta össze legújabb bejegyzésében az RSM DTM blog.
Azok a társaságok, amelyek nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a Gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint kell működniük.
